Helyzetkép, avagy bizalmatlanság az üzletben
A minap egy kisvállalkozás operatív vezetőjével a szervezeti folyamatokról beszélgetve feltűnt, hogy milyen sok kézen fut át a legtöbb egyszerű feladat. Miután valaki aláírta, a kolléga ellenőrzi, a másik átnézi… Majd azt is elmondta, hogy az üzletükben az a szabály, hogy a legértékesebb árukat csak az ügyvezető adhatja el, ha ő nincs a boltban, a vevőnek meg kell várnia.
A tulajdonos-ügyvezető mestere a szakterületének és bizony úgy gondolja, ő – és csak ő – ért igazán az értékes, külföldi árukhoz, a bolti eladók tudásában, jószándékában nem nagyon hisz. És igen, nem egyszer előfordult már, hogy a vevők nem várták meg a főnök urat, otthagyva a boltban akár milliós értékben is terméket. És igen, az is megesik, hogy az eladók ettől rosszkedvűek lesznek, motivációjukat veszítik.
Ebben a konkrét történetben forintosítva is meg lehetne állapítani, mennyibe kerül a cég számára a bizalmatlanság, mert bizony annak költsége, ára van.
De igaz ez minden szervezetre és igaz persze a magánéletbeli kapcsolatokra is. Ha alacsony a bizalmi szint, plusz köröket kell futni saját magunk vagy az üzlet biztonsága érdekében.
Sokszor, miközben ezeket a köröket futjuk, nem is jut eszünkbe, hogy ezeket az energiákat a kapcsolat erősítésére, a bizalmi szint növelésére is használhatnánk.
Mi az ára a bizalom hiányának?
Pénzbe kerül a cégnek pl. a bizalmatlanságból fakadó
- rossz munkahelyi légkör, „háborús” hangulat: pl. nyílt, destruktív konfliktusok, sértődések, peres útra terelt ügyek,
- túlzott ellenőrzés, a munkafolyamat minden pillanatáról való beszámoltatás, ami a vezetők értékes idejéből vesz el perceket, órákat,
- az ellenőrzési funkció többszörös megtestesülése a szervezetben. Több ellenőrző szerep, több kifizetett munkabér,
- büntetésre, számonkérésre, „rajtakapásra” épülő folyamatok, amelyek az alkotómunkától veszik el az időt,
- többszörösen dokumentált megállapodások, akár elektronikusan (munkaidő), akár kinyomtatva.
De a leírtakon túl is találhatunk még számtalan példát a bizalmatlanság miatt felmerülő költségekre.
Mit lehet tenni?
A bizalmat kialakítani, vagy visszaszerezni nem egy pillanat műve.
Segít, ha megpróbálunk másként gondolkodni az adott helyzetről, partnerről. A gondolkodásmódunk, hozzáállásunk megváltoztatása egy folyamat, amely apró lépésekből áll össze. Az empátia nagy szerepet játszik ebben a folyamatban.
A lépések jelenthetnek apró viselkedés-változásokat is. Például ahelyett, hogy ráripakodnánk a másikra egy vita során, megkérdezzük, az ő szemszögéből hogy néz ki ugyanaz a helyzet. Vagy, annak ellenére, hogy számos fantasztikus ötletünk van, mégis hagyjuk, hogy a másik a saját módszereivel oldjon meg egy problémát, eggyel kevesebbszer kérdezünk rá a feladat készenléti fokára, mint ahogy az nekünk jól esne….
Ilyen és ehhez hasonló kis lépések révén tud lassanként megtelni a bizalom perselyünk.
És persze lehet ennél nagyobb lépésekben is haladni.
Folytatás hamarosan…
Puskár Ildikó – HDTeam