Munkatársból vezető
Munkatársból vezetőAz ügyfél 20-as évei végén járó nő 11 éves banki tapasztalattal.
Korábban végig járta szinte valamennyi banki tanácsadói pozíciót.
A folyamatos jó teljesítménye miatt felkérték, hogy adja be a jelentkezését az éppen meghirdetett fiókvezetői állásra.
Vezetői tapasztalat nélkül, hatalmas lendülettel és energiával vágott bele az új munkakörbe.
Rengeteget dolgozott (igazi maximalistaként mindent tudni, érteni, látni akart) mégis hullámzó volt a fióki teljesítmény.
Arra hamar rájött, hogy az egyik legnagyobb nehézsége, hogy olyan kollégáknak lett a vezetője, akik korábban a munkatársai voltak.
Volt akinek a kora (az anyja lehetett volna), vagy az előélete (annak idején ez a kolléga tanította be) befolyásolta a vezetői viselkedését.
Ezért örült a lehetőségnek, hogy kaphat személyemben egy coachot.
Bábu
Az izgalmas beszélgetéseink alatt kiderült, hogy a munkájában megéli a sikereket, és ez nagy hajtóerő, mégis úgy tűnt, hogy valami nem kerek. Kértem tőle egy sikergörbét és vele párhuzamosan egy boldogság görbét is. Ahogy vártam, a sikergörbe hullámokkal ugyan, de tendenciózusan felfelé tartott. A boldogság görbe vízszintes vonal 5%-nál…
Abban maradtunk, erre ránézünk.
Ritkán használok eszközt a coaching üléseken, most mégis vittem gyurmát, és (így utólag) milyen jól tettem!
A meglévő kapcsolatait akartuk megnézni egy szociális atommal, így arra kértem, hogy formázza meg saját magát gyurmából.
A figura deréktól felfelé részletesen kidolgozott, az arca kifejező, a hajszálak aprólékosan kialakítva. Deréktól lefele egyben egy nagy tömb. Szólt, hogy kész van.
Kértem, hogy nézzen rá erre a figurára. Hova tart szerinte?
Nézte vagy fél percig, elkezdett mosolyogni, majd felszabaduló nevetéssel mondta:
„Nem megy ez sehová!”
Kinek az élete?
Innen zuhanórepüléssel jutottunk oda, hogy nem a saját életét éli, és gyerekkora óta boldogtalan.
Mivel látszott, hogy a múltjából olyan sebeket őriz, amelyek gyógyításához szakember segítségére van szüksége, javasoltam, hogy keressen egy pszichológust.
Pár hónapig párhuzamosan dolgoztunk a pszichológussal.
Ő a múltját segített feldolgozni, én a szakmai munkáját segítettem.
Megbecsült, sikeres fiókvezető lett, aki partnernek tekintette a kollégáit, bár ők néha jobban hasonlítottak egy óvodás csoportra.
Rengeteg munkával elérte, hogy önjáró lett a fiók.
Így azonban már nem jelentett akkora kihívást, és elgondolkozott azon, hogy egy új munkahelyen, egy másik csapattal kipróbálná magát.
Új karrier
Elment máshová dolgozni, és számomra sem tűnt el teljesen, hiszen szabályos coaching ülésekké váltak a baráti beszélgetéseink.
Segítettem és támogattam, tudtam, hogy képezi magát, rengeteg könyvet elolvasott, gondolkozott, járt még kétszer pszichológushoz is, majd beiratkozott tréner és coach képzésre.
Ahogy mélyült az önismerete és lett egyre magabiztosabb, ki merte mondani, hogy az a munkakör amit betölt, már régen nem elégíti ki.
Pontosan meg tudta fogalmazni milyen munkára vágyik, mi az, ami számára örömet okozna.
És ezen a ponton ez a történet akár szokványos karrier váltás is lehetne…
Az első lépés: felmondott a munkahelyén.
Majd jött 2 év.
Felélte az összes anyagi és mentális tartalékát, a segítségemmel küzdött a környezetével és saját magával az álmaiért.
Voltak benne borzasztó mélységek és megingások is…
Ma egy saját irodában ül és építi az ügyfélkörét.
Az esettanulmány szerzője
Hámori Fruzsina
vezető tréner – coach